Miközben írtam az előző bejegyzést rájöttem, hogy a magyar borról már írtam a másik blogomban (yab-nagya.blogspot.com). Úgy döntöttem átemelem ide a teljes tartalmat:
Nem szoktam magyarkodni. Nekem a minőség sokkal fontosabb annál, mint a gyártó ország vagy az ár. Viszont léteznek olyan magyar termékek, amelyek minimum olyan jók, mint a többi országé vagy még jobbak. A BOR is ilyen, mármint JOBB!
A bor a világ legjobb itala tud lenni, ha az ember nem issza túl magát :) és minőséget vásárol, ami nem feltétlen az ártól függ. Ittam már 1500Ft-os bort is ami nagyon ízlett. Nagyjából 5-6 éve értem meg a borra. Akkoriban kezdtem figyelni, hogy milyen borok vannak Magyarországon, milyen borvidékek vannak. Eleinte az édes fehérborokat részesítettem előnyben. Az egyik barátom nagy borbarát sokat járnak pincészetekhez bortúrára, így Ő elég jól ismeri őket. Egy idő után ezért is kértem tőle tanácsokat, hogy mit érdemes kóstolni. Ez volt a végső pont, ahol végképp beleszerettem a borba. A barátom tanácsait meghallgatva nagyon sok bort ismertem meg és rájöttem, hogy az édes fehérboron kívül is van élet :). Most épp abban a korszakomban vagyok/voltam, hogy fehérből édes, vörösbő száraz. Mostanság kezdem felfedezni a száraz fehér borokat.
Szerencsére a feleségem is szereti a jó borokat, így nem volt családi viszály, amikor 3 éves hezitálás után vettem egy borhűtőt (lehet, hogy a borászok nem neveznék annak, a gyártója annak nevezte és jobb, mintha szekrénybe áll).
A magyar bornak több baja is van, no nem minőségben :) Cikkekből, műsorokból tapasztaltam, hogy több borász és borszakértő is dilemmázik a helyes úton. Az egyik fő probléma, hogy Magyarországon a testes borokat szeretik az emberek. Külföldön sokkal jobban kedvelik a lágyabb borokat. Elég nagy dilema, hogy olyat termeljünk, amit külföldön könnyebb eladni vagy olyat ami tükrözi a magyar ízvilágot.
Azt is halottam, hogy a tőke sűrűség túl nagy még mindig, ezért nem könnyű nemzetközi szinten is jó bort előállítani (mondjuk a jó bor megítélésében elég sok szubjektív elem van szerintem).
A harmadig fő probléma (amin nem tudunk változtatni - igaz van rá igény :)) a termőterület nagysága. Egész egyszerűen nincs annyi bortermelő terület, hogy világviszonylatban is nagy mennyiséget tudjunk előállítani, ezáltal például sokkal olcsóbb legyen az asztali borunk. Ha belegondolunk abba, hogy Peruból idehozva a bor ára (ha minősége nem is mindig) versenyképes a magyar borral, akkor érthető a probléma. Városi legenda, hogy a Kínaiak kértek kóstoló mennyiséget, ami több volt mint a termelő éves borhozama :)
Az szocialista/kommunista berendezkedés nem szolgálta a minőségi borászatot, ezért az elmúlt húsz évben kemény munkát kellett végezni, hogy újra legyenek világszinten is elismert jó magyar borok. Ez ott probléma, hogy hiába kap adott magyar bor világszinten is elismerést, attól az ára meg sem fogja közelíteni egy francia, kaliforniai ugyanolyan minőségű bor árát. Ezen még sokat kell dolgozni, ha a továbbiakban is hozzuk a jó minőséget, akkor ez előbb-utóbb az árakon is meg fog látszódni.
Nem szoktam magyarkodni. Nekem a minőség sokkal fontosabb annál, mint a gyártó ország vagy az ár. Viszont léteznek olyan magyar termékek, amelyek minimum olyan jók, mint a többi országé vagy még jobbak. A BOR is ilyen, mármint JOBB!
A bor a világ legjobb itala tud lenni, ha az ember nem issza túl magát :) és minőséget vásárol, ami nem feltétlen az ártól függ. Ittam már 1500Ft-os bort is ami nagyon ízlett. Nagyjából 5-6 éve értem meg a borra. Akkoriban kezdtem figyelni, hogy milyen borok vannak Magyarországon, milyen borvidékek vannak. Eleinte az édes fehérborokat részesítettem előnyben. Az egyik barátom nagy borbarát sokat járnak pincészetekhez bortúrára, így Ő elég jól ismeri őket. Egy idő után ezért is kértem tőle tanácsokat, hogy mit érdemes kóstolni. Ez volt a végső pont, ahol végképp beleszerettem a borba. A barátom tanácsait meghallgatva nagyon sok bort ismertem meg és rájöttem, hogy az édes fehérboron kívül is van élet :). Most épp abban a korszakomban vagyok/voltam, hogy fehérből édes, vörösbő száraz. Mostanság kezdem felfedezni a száraz fehér borokat.
Szerencsére a feleségem is szereti a jó borokat, így nem volt családi viszály, amikor 3 éves hezitálás után vettem egy borhűtőt (lehet, hogy a borászok nem neveznék annak, a gyártója annak nevezte és jobb, mintha szekrénybe áll).
A magyar bornak több baja is van, no nem minőségben :) Cikkekből, műsorokból tapasztaltam, hogy több borász és borszakértő is dilemmázik a helyes úton. Az egyik fő probléma, hogy Magyarországon a testes borokat szeretik az emberek. Külföldön sokkal jobban kedvelik a lágyabb borokat. Elég nagy dilema, hogy olyat termeljünk, amit külföldön könnyebb eladni vagy olyat ami tükrözi a magyar ízvilágot.
Azt is halottam, hogy a tőke sűrűség túl nagy még mindig, ezért nem könnyű nemzetközi szinten is jó bort előállítani (mondjuk a jó bor megítélésében elég sok szubjektív elem van szerintem).
A harmadig fő probléma (amin nem tudunk változtatni - igaz van rá igény :)) a termőterület nagysága. Egész egyszerűen nincs annyi bortermelő terület, hogy világviszonylatban is nagy mennyiséget tudjunk előállítani, ezáltal például sokkal olcsóbb legyen az asztali borunk. Ha belegondolunk abba, hogy Peruból idehozva a bor ára (ha minősége nem is mindig) versenyképes a magyar borral, akkor érthető a probléma. Városi legenda, hogy a Kínaiak kértek kóstoló mennyiséget, ami több volt mint a termelő éves borhozama :)
Az szocialista/kommunista berendezkedés nem szolgálta a minőségi borászatot, ezért az elmúlt húsz évben kemény munkát kellett végezni, hogy újra legyenek világszinten is elismert jó magyar borok. Ez ott probléma, hogy hiába kap adott magyar bor világszinten is elismerést, attól az ára meg sem fogja közelíteni egy francia, kaliforniai ugyanolyan minőségű bor árát. Ezen még sokat kell dolgozni, ha a továbbiakban is hozzuk a jó minőséget, akkor ez előbb-utóbb az árakon is meg fog látszódni.
Bejegyzések
Just one more comment...
VálaszTörlésAzthiszem elég sokat fogok hazabeszélni és preferelni a magyar bort, bár nem hiszem, hogy állandóan hasonlítgatni kellene hogy a francia vagy az olasz vagy a magyar bor vagy akármelyik a jobb. Márcsak azért is mert nehéz meghatározni mit is értünk az alatt hogy jobb. A minap egyik barátomnál kóstoltunk egy francia bort és próbáltuk elemezni hibáit, szépségeit. Nehezen találtunk szavakat de egy valamiben megegyeztünk, ez valami más. Nem tudunk jobb/rosszabb kategóriába sorolni (nem is akartuk) de azt éreztük, hogy egész más ízvilág mint amihez szokva vagyunk.
Attisnak igaza van, hogy kevés bort termelün (fizikailag nem megy több...) nagyon széttagolt kis borvidékeken. Azt is megjegyzem hoyg szerintem inkább a csúcskategóriából van kevés. Azonban azt kell mondanom hogy ami a hátránya ennek az egyben az előnye is Magyarországnak. Rendkívül sokszínű, változatos borokhoz férhetünk hozzá a magyar termelőktől.
Engem kifelyezetten zavar ha valaki nagy mellénnyel mondja hogy ivot valami francia bort (mert szerinte az menő) és persze fogalma sincs róla hogy mit ivott. Ilyeneknek mindig elmondom hogy ha Te a rendkívül széles magyar borpalettán nem találod meg az ízvilágodat akkor teljesen mindegy mit iszol.